Azok a vállalkozások, amelyek a naptári évet követik üzleti évük meghatározásában, hamarosan zárni fogják az aktuális üzleti évet. Ebben a cikkben nem a hagyományos éves záró műveletek leírására összpontosítunk, hanem specifikus számviteli kérdésekre, amelyek különösen fontosak lehetnek a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet fényében a számviteli beszámolók elkészítésekor. A globális gazdasági környezet jelentős mértékű bizonytalansággal terhelt, amit külső tényezők, mint például konfliktusok, szankciók és politikai intézkedések okoznak. Ezért kiemelten fontos, hogy a számviteli beszámolók készítői a kiegészítő mellékletben részletesen tárgyalják a bizonytalanságok kezelését és azon hatásokat, amelyek nem feltétlenül mérhetőek.
Az éves zárás egyik lényeges eleme az időbeli elhatárolások megfelelő kezelése, amely a számviteli törvények által előírt időbeli elhatárolás, összemérés és teljesség alapelveiből adódik. A gyakorlatban gyakran kihívást jelenthet egy-egy tétel helyes kategorizálása, hogy az elhatárolásra, vagy esetleg egy követelés vagy kötelezettség formájában való kimutatásra kerüljön-e. A cikk célja, hogy néhány példán keresztül segítséget nyújtson ezen döntések helyes meghozatalához.
Az üzleti év zárásához kapcsolódó aktuális teendők tekintetében a világméretű ellátási zavarok következményeként tapasztalható energiaár-emelkedések és a munkaerőpiaci hiányok miatt, amelyek a bérek emelkedésével párosulnak, számos termék és szolgáltatás előállítási költsége érezhetően megnövekedett. Az infláció ezenkívül hosszú idő óta nem látott magasságokba emelkedett, ami a kereslet visszaeséséhez vezetett. A központi bank inflációs nyomás csökkentése érdekében kamatemeléssel lépett fel, az állam pedig központi intézkedésekkel, mint például árstop bevezetésével, majd annak megszüntetését követően egy árfigyelő rendszer bevezetésével, hozzájárult az infláció mérsékléséhez. Emellett a jegybanki kamatok változása a hitelkamatok növekedéséhez vezetett, ami visszavetette a banki hitelezést és a vállalkozások beruházási hajlandóságát. A devizaárfolyamok ingadozása az év során jelentős volatilitást mutatott, ami további kihívások elé állította a vállalatokat.
A számviteli megközelítés tekintetében kiemelendő, hogy a fennálló bizonytalanságok és a részletes szabályozás hiánya esetén nagyobb szerepet kap az elszámolások számviteli elveken alapuló megközelítése. A beszámoló kiegészítő mellékletében szükséges magyarázatokat közölni, különösen azért, mert az említett változások miatt az előző évek adatokkal való összehasonlítás nehezített. A gazdasági környezet jelenlegi és várható jövőbeli állapotának értékelése létfontosságú, hogy a vállalatspecifikus hatások megfelelően levezethetők legyenek, például a vállalkozás folytatásának elvének érvényesülése esetén.
A készletek és szerződések tekintetében fontos megvizsgálni, hogy a változó költségek és a csökkent kereslet miatt szükséges-e értékvesztést elszámolni, illetve hogy a fennálló szerződések hátrányosnak minősülnek-e. Az értékvesztések kezelése kapcsán figyelembe kell venni a pénzügyi intézményeken kívüli szervezetek esetében a várható hitelezési veszteségek növekedését, ami a határidőn túli követelések esetleges növekedésére utal.
A rövid lejáratú kötelezettségekre való átsorolás szükségessé válhat, ha a vállalkozás nem képes időben eleget tenni hitelkötelezettségeinek, vagy ha a szerződésben meghatározott mutatószámok teljesítése nem valósul meg. Az árfolyamkockázatok és a tőkemegfelelés kezelése is kiemelt figyelmet igényel a jelenlegi gazdasági környezetben, ahogyan a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos lényeges bizonytalanságok értékelése is
Az időbeli elhatárolások a számviteli folyamatban egy speciális helyet foglalnak el, mivel ezek olyan tételek, amelyek majdnem biztosan felmerülnek, és amelyeknek esedékessége ismert, valamint a fordulónap utáni összegük általában pontosan meghatározható. Ezzel ellentétben, míg a követelések és kötelezettségek már teljesített tételek, addig a céltartalékok olyan feltételezhetően felmerülő események, amelyek összege csak becsülhető. Az időbeli elhatárolások dokumentációja nem a hagyományos számla, hanem a szolgáltatásról szóló szerződés vagy egyéb dokumentum, például saját előállítású belső bizonylat alapján történik. A számviteli törvény nem ír elő konkrét gyakoriságot az időbeli elhatárolások elszámolására; bár évközben nem kötelező, de a fordulónapon mindenképpen szükséges ezeket elszámolni, kivéve a halasztott bevételeket és ráfordításokat, amelyeknél az elszámolás lényegében folyamatos.
Gyakori helytelen gyakorlat, hogy a fordulónapot követő januárban kiállított számlát, amely a tárgyév decemberében teljesített szolgáltatás vagy áruszállítás után készült, tévesen az aktív időbeli elhatárolásokkal szembeni árbevételként, illetve a passzív időbeli elhatárolásként költségként számolják el, noha ezek valójában követelések, illetve kötelezettségek. Az árbevételeket és beszerzéseket a teljesítés időszakában kell elszámolni, függetlenül az áfa törvény szerinti teljesítési időponttól.
Az aktív időbeli elhatárolások esetén az árbevételt olyan szolgáltatásoknál kell elszámolni, amelyek számlázása csak később esedékes, mint például egy bérleti díj, amely a bérbeadó által csak a fordulónapot követően számlázható. Ezzel szemben, a passzív időbeli elhatárolásoknál a költségelszámolás olyan esetekben lehetséges, amikor az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másikra áthúzódik, és a szolgáltatás értéke szerződés alapján egyértelműen meghatározható.
A prémiumok és jutalmak helyes időszakra történő elszámolása kapcsán a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, még jóvá nem hagyott prémiumokat és jutalmakat passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Ha az összeget a mérleg jóváhagyása előtt nem határozták meg, céltartalékképzés lehet indokolt a még jóváhagyásra váró prémiumokra és jutalmakra, feltéve, hogy ezek a döntések nem rendszeresen, hanem csak esetenként fordulnak elő.
Könyvvizsgálói díjak esetében is fontos az elszámolás időpontjának megfelelő kezelése, mivel a könyvvizsgálat díját a tárgyévi munkával összefüggésben, még ha a munka egy része a fordulónap után is történik, az adott üzleti év eredményében kell elszámolni. A támogatások elszámolásánál különbséget kell tenni a működési és fejlesztési célú támogatások között, és ezeket az összemérés elve alapján, a kapcsolódó költségekkel összhangban kell kezelni.
Az árfolyamveszteség elhatárolása egy különleges számviteli művelet, amikor a vállalat döntése alapján az összevont, nem realizált árfolyamkülönbözetből eredő veszteséget, ami nem fedezett devizakészlettel és árfolyamnyereséggel sem ellentételezett, elhatárolhatja. Ebben az esetben kötelező céltartalékot képezni, amely a hitelfelvétel vagy beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a teljes futamidő arányában tükröződik, továbbá lekötött tartalékot kell alkotni az elhatárolt árfolyamveszteség és a céltartalék közötti különbözetből. Ha egy vállalat korábban már döntött az elhatárolás mellett, ezt a gyakorlatot a tárgyévben is folytatni kell, és a folyamat nem szakítható meg. Amikor egy vállalkozás áttér más devizában történő könyvvezetésre, felmerül a kérdés, hogy az elhatárolással és kapcsolódó tételekkel mi történik. A számviteli törvény szerint az áttérés napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani a beszámolót, kivéve a kivételeket, de a nem realizált árfolyamveszteség nem tartozik ezek közé.
Az árfolyamveszteség elhatárolásának meg kell felelnie az eredmény több év alatt történő elszámolásának, így az áttérés után a hitel törlesztésekor, vagy a hitel kivezetésekor kell megszüntetni a nem realizált árfolyamveszteséget, és ezzel együtt a képzett céltartalékot és lekötött tartalékot is.
A devizában fennálló időbeli elhatárolások átértékelésére is szükség van a fordulónapon, ha azok összege már az előző év beszámolójában is szerepelt. A számviteli törvény minden külföldi pénznemben szóló követelésre és kötelezettségre előírja az átértékelést, beleértve azokat is, amelyek aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerülnek kimutatásra.
Hosszú időszak alatt megvalósuló projektek esetében az időbeli elhatárolásokat a szerződés teljesítési fokának megfelelően kell elszámolni, biztosítva a projektfeltételek változatlansága esetén az egyes üzleti években az árbevétel-arányos nyereséget. A szerződés feltételeinek változása esetén a változások hatását az adott üzleti évben kell elszámolni.
Mikrogazdálkodók esetében az időbeli elhatárolások kezelése eltér a számviteli törvény általános szabályaitól. A mikrogazdálkodók esetében az egyszerűsített könyvvezetés keretében bizonyos időbeli elhatárolásokat, mint például a közüzemi díjakat, nem kell arányosan megosztani a két érintett üzleti év között, hanem azokat a bizonylat kiállításának időpontja szerinti üzleti év eredményében kell elszámolni.