Warning: Undefined array key "HTTP_X_WP_TEMPORARY" in /data/0/d/0dc526f6-88f9-42d7-892b-773e5c703ccf/controlandfinance.hu/web/wp-config.php on line 27

Warning: Undefined array key "HTTP_X_WP_TEMPORARY" in /data/0/d/0dc526f6-88f9-42d7-892b-773e5c703ccf/controlandfinance.hu/web/wp-config.php on line 28
Az értékesítéshez közvetve és közvetlenül kapcsolódó engedmények számviteli elszámolása - controlandfinance.hu

Az engedmények elsődleges célja az eladások előmozdítása lehet állandó jelleggel, időszakos kampányok keretében vagy új termékek piaci bevezetésekor, továbbá új vásárlók megnyerése és a meglévő ügyfélkör lojalitásának fenntartása, vagy akár a kifutó termékekből eredő lehetséges veszteségek mérséklése céljából is. Számviteli elszámolás tekintetében megkülönböztetünk az azonnali és a vásárlást követően adott vagy fogadott engedményeket. A vásárlás után biztosított engedmények további kategóriái a következők:

a) Egy adott értékesítéssel közvetlen kapcsolatban álló, helyesbítő számlán vagy nyugtán feltüntetett engedmény,

b) Egy adott értékesítéssel csak közvetetten összefüggő engedmény. Emellett ismert még a fizetési határidő előtti pénzügyi rendezés során biztosított vagy kapott engedmény (skontó) is.

Azonnali engedmények esetében a számviteli előírások alapján az értékesítésből származó nettó árbevételként kell kimutatni a felárral növelt, az engedményekkel pedig csökkentett ellenértéket. Ebben az esetben az eredménykimutatásban az azonnali engedményekkel csökkentett összeg az árbevételként kerül feltüntetésre, úgy, hogy az engedmény nélküli teljes összeget egy árbevételi főkönyvi számlán (K oldali egyenleggel), míg a biztosított engedmény összegét egy másik árbevételi számlán (T oldali egyenleggel) mutatjuk ki. Az eredménykimutatásban ezek a számlák kombinált egyenlegként jelennek meg.

A vásárlást követően biztosított engedmények abban az esetben jönnek létre, ha a vevő a tranzakció után részesül az engedményben. Ezeknek az engedményeknek az azonosítása nem mindig egyszerű, és a számviteli kezelésüket az is befolyásolja, hogy azok az értékesítéssel közvetlenül vagy csak közvetetten állnak-e összefüggésben.

Példák segítségével bemutatva a gyakorlatban előforduló engedmények kezelését:

Jövőbeli feltételekhez kötött engedmények: Itt a vevő és az eladó előre megállapodnak egy leendő esemény alapján kalkulált engedményben, melynek előlegként kezelt összegét a szerződéskötéskor egyenlítik ki, majd a valós és előzetesen becsült értékek közötti különbséget a későbbiekben számolják el. Az ilyen engedmények közvetlenül kapcsolódhatnak az alapügylethez, így azokat a szállító az eredeti értékesítés adóalapjából levonva, helyesbítő számla kiállításával korrigálja. Különös figyelmet igényel, amikor a garanciális igények érvényesítésekor kerül sor a korrekcióra, mivel ez az időpont lesz az elszámolás alapja.

Minőségi hibák esetén adott engedmények: Amennyiben az eladott áru minőségi problémákkal érkezik a vevőhöz, többféle eljárás lehetséges. Ha a szállító elfogadja a reklamációt, akkor helyesbítő számla kiállításával csökkenti az értékesítés nettó árbevételét. Abban az esetben, ha a vevő visszaküldi a hibás árut, vagy ha a vevő maga dönt a selejtezés mellett, a helyesbítés már nem engedmény, hanem visszáru kezelésével történik, mely a számlázási tétel stornózását vonja maga után.

Forgalomtól függő engedmények: Ezek az engedmények általában az üzleti év vége felé, vagy a mérlegkészítés időpontjáig kerülnek elszámolásra, attól függően, hogy a meghatározott forgalmi feltételek teljesültek-e. Mivel ezek az engedmények az eredeti értékesítéshez csak közvetve kapcsolódnak, és konkrét szállításhoz nem köthetők, ezért áfa szempontjából sem relevánsak, és egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kerülnek elszámolásra.

Természetbeni engedmények: Ebben az esetben egy megvásárolt termék mellé egy másikat adnak ajándékba, ami nem mindenki számára elérhető, csak az adott feltételeknek megfelelő vásárlóknak. Itt az engedmény mértéke az adóalapot csökkenti.

Törzsvásárlói programok: A törzsvásárlói pontokkal történő vásárlás során a pontok beváltásakor kapott engedményt az értékesített termék számlázott értékéből levonva kell kezelni, amely magában foglalja az áfa összegét is. Év végi elszámolás során céltartalékot kell képezni a még beváltatlan pontok után.

Kuponnal történő vásárlás: A kuponnal történő vásárlás során a fogyasztó először a kupon értékét fizeti meg a kupon forgalmazójának, majd a kupon beváltásakor az értékesítő vagy szolgáltató a kupon értékével csökkentett összeget számítja fel. Ez a helyzet speciális elszámolást igényel, mivel több szereplő és tranzakció is érintett.

Mindegyik forgatókönyv részletes számviteli és adózási megfontolásokat igényel, hogy biztosítsák a tranzakciók helyes dokumentálását és az adókötelezettségek megfelelő kezelését.

A skontó olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés, amely az eredeti fizetési határidő előtti, gyorsabb kifizetés esetén biztosított. Az Áfa törvény ezt a kedvezményt kifejezetten az ellenérték előrehozott megtérítése esetére adott engedményként határozza meg, tehát amikor a vevő a számla esedékessége előtt teljesíti fizetési kötelezettségét. Ebben az esetben a skontó a teljesítés időpontjáig nyújtott kedvezményt jelent.

A skontó elszámolása csak akkor történik meg, ha a szállító kibocsát egy helyesbítő számlát, ami alapján a fizetendő áfa összege csökken. Azonban, ha a szállító nem kívánja a helyesbítő számla kiállításának bonyolultságával foglalkozni, dönthet úgy is, hogy nem állít ki helyesbítő számlát, csak tájékoztatja a vevőt az engedmény teljesítéséről. Ebben az esetben a skontó, mint nem számlázott árengedmény kezelendő.

A skontó maximális mértékét a számviteli törvény szabályozza, amely jelenleg az eredeti számla értékének legfeljebb 3%-ában határozza meg. Ha a skontó mértéke ezt a küszöböt meghaladja, a túllépő összeg már nem minősül skontónak, hanem elengedett követelésként kell azt kezelni, ami egyéb ráfordításként szerepel a könyvelésben. A skontó által biztosított kedvezmény könyvelése a pénzügyi műveletek bevételét vagy egyéb bevételt érinti.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy az utalványok használata nem tekinthető engedménynek a szigorú értelemben, így azokat az árengedményt biztosító eszközöktől külön kell kezelni. Az áfatörvény értelmében az utalványok olyan eszközök, amelyeket a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és azokon vagy a kapcsolódó dokumentáción fel van tüntetve, hogy mely termékek vagy szolgáltatások szerezhetők be velük, valamint azok lehetséges értékesítőinek vagy szolgáltatóinak a neve.