A személygépkocsi fogalma
A személygépkocsi fogalmát a különböző jogszabályok a saját rendelkezéseik alkalmazása szempontjából más-más módon definiálják., viszont a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) nem határozza meg a személygépkocsi fogalmát és a számviteli elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen típusú gépjárműről van szó. A lényeg az, hogy a járművet milyen célra használják és az tartósan szolgája-e a vállalkozás tevékenységét vagy sem. Valójában csak a járműhöz kapcsolódó adók és illetékek elszámolása szempontjából érdekes az, hogy milyen fajta járműről van szó. Számviteli szempontból elvileg a legtágabb értelemben használt személygépkocsi fogalom elfogadható, csak az adók és más közterhek meghatározása szempontjából kell azon belül különbséget tenni.
A személygépkocsi számviteli besorolása
A számviteli előírások alapján, ha egy beszerzett gépjármű hosszú távon, azaz egy évnél tovább szolgálja a vállalkozás tevékenységét, akkor azt tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni, pontosabban járműként kell osztályozni a használatba vételt követően. A mérlegben ezek a járművek általában együtt szerepelnek más műszaki gépekkel, berendezésekkel, azonban a főkönyvi vagy analitikus nyilvántartásban szükséges lehet ezeket részletezni. A vállalkozás dönthet úgy, hogy a járművek között további megkülönböztetéseket alkalmaz, attól függően, hogy milyen típusú járművekről van szó, mint például személygépkocsi, tehergépkocsi, vagy motorkerékpár.
Egy személygépkocsi akkor minősül tárgyi eszköznek, ha a vállalkozás hosszú távú használatra szerezte be, például cégautóként adja dolgozója rendelkezésére, vagy vállalati személyszállítási célokra használja. Azonban, ha a beszerzés célja a bérbeadás vagy taxiszolgáltatás nyújtása, akkor is tárgyi eszközként kell kezelni.
Amennyiben a személygépkocsi beszerzésének célja az továbbértékesítés, akkor azt a készletek között kell nyilvántartani. Ha az autó változatlan állapotban kerül továbbértékesítésre, akkor áruként történik a nyilvántartásba vétele. Viszont, ha használt autót vásárol a vállalkozás és azt javítási vagy átalakítási munkálatokkal készíti elő a továbbértékesítésre, ebben az esetben az anyagok között kell elszámolni. Az ilyen típusú munkálatok költségeit az anyagköltségek közé sorolják, és ezeket a költségeket a termelési költség részeként kell kezelni. A munkálatok befejezése után a jármű késztermékként kerül a készletre. Ha a javítási, átalakítási munkálatok nem jelentősek, akkor ezeket a költségeket mint folyó működési költségeket kell nyilvántartani, amelyek nem növelik az áruként kimutatott autó beszerzési értékét, és nem tekinthetők értékesítési vagy forgalmazási költségnek sem.
Az autókereskedések esetében bemutató autók és tesztautók is az árukészletek közé tartoznak, amennyiben azokat átmenetileg használatba veszik, de az értékesítési cél fennáll. A pénzügyi lízing céljára beszerzett személygépkocsik esetében, ahol a lízingbeadó végzi az elszámolást, a járművek szintén az árukészletek közé tartoznak, hiszen a lízing időtartama alatt a lízingbevevő könyveiben szerepelnek, és ő viseli a járművekkel kapcsolatos kockázatokat és költségeket.
A személygépkocsi beszerzéssel összefüggő adók elszámolása
1. Regisztrációs adó A regisztrációs adó, amelyet a 2003. évi CX. törvény (Rega-tv.) szabályoz, a személygépkocsi beszerzésével kapcsolatos egyszeri fogyasztási típusú adó. Az adó alanya az a személy, akinek nevére az első belföldi forgalomba helyezést kezdeményezik, vagy akit a forgalmi engedélyben tulajdonosként jelölnek meg. Amennyiben a forgalomba helyezés import következményeként történik, az importáló, ha pedig közösségen belüli beszerzés eredménye, akkor az áfa-fizetésre kötelezett személy lesz az adóalany. A regisztrációs adó a beszerzett jármű bekerülési értékét növelő tételként kerül elszámolásra, amit a beszerzési érték részeként kell figyelembe venni.
Előlegként fizetett regisztrációs adó Amennyiben a regisztrációs adót előlegként a gyári vezérképviselet vagy a márkakereskedő fizeti meg, ezt követelésként rögzítheti, majd az importőr vagy a márkakereskedő ezt átháríthatja a vevőre. Az előlegként fizetett regisztrációs adó összege azonban nem képezi az áfa alapját.
Regisztrációs adó visszaigénylésének esetei A regisztrációs adót bizonyos esetekben vissza lehet igényelni, például ha a gépjármű forgalomba helyezése nem történik meg, külföldre kerül, vagy ha a gépjárműflotta-üzemeltetővel kötött szerződés megszűnik. Ha a gépjármű még mindig a belföldi vállalkozás tulajdonában van, a visszaigényelt adót követelésként és a személygépkocsi bekerülési értékét csökkentő tételként kell elszámolni.
2. Áfa A személygépkocsi beszerzéshez kapcsolódó áfát általában nem lehet levonni, kivéve ha a beszerzés célja továbbértékesítés, bérbeadás vagy taxiszolgáltatás. A pénzügyi lízing esetében, amelyet az áfa-törvény termékértékesítésként vagy bérbeadási szolgáltatásként kezel, az előzetesen felszámított áfa levonható, ha a futásteljesítmény legalább 90%-ban az adott szolgáltatásra használják.
Nyílt végű pénzügyi lízing és áfa levonhatósága Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjak áfáját úgy kezelik, mint bérleti díjban felszámított előzetes áfát, amit vagy 50%-ban, vagy az útnyilvántartás alapján meghatározott arányban lehet levonni, amennyiben az adóköteles tevékenységet szolgálja. Ha a le nem vonható áfa a beszerzett személygépkocsi bekerülési értékét növelő tételként számít fel, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, mint a költségként el nem számolható adót.
Ezek az elszámolások biztosítják, hogy a személygépkocsi beszerzésével összefüggő adók helyesen kerüljenek kezelésre a számviteli nyilvántartásban, figyelembe véve a beszerzés körülményeit és a jogszabályi előírásokat.
A személygépkocsik beszerzése, nyilvántartásba vétele
A személygépkocsik beszerzése többféleképpen történhet, így többek között az alábbi módon kerülhetnek állományba: adásvétel, pénzügyi lízing, apport, követelés ellenében történő átvétel, csere, térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként történő átvétel, egyéb ügyletek, illetve saját előállítás keretében.
Adásvétel: Az adásvételi szerződés, csereszerződés keretében beszerzett, követelés fejében átvett személygépkocsit – például az adós felszámolása, csődeljárása, végelszámolása, az ellene indított fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtási eljárás, kényszertörlési eljárás során a követelés ellenében kapott járműveket – a szállítói tartozásokkal szemben kell felvenni a beruházások közé, ha azt tartós használatra szánja a vállalkozás. Ha azt értékesítésre szánja, ideértve azt is, ha azt átmenetileg használatba veszi, akkor a készletek közé kell sorolni.
A nyilvántartásba vétel a számlázott ellenérték, csereszerződés szerinti érték, illetve a felek közötti megállapodás szerinti érték (vagyonfelosztási javaslat, csődegyezség, végrehajtási határozat, illetve egyéb megállapodás szerinti érték) előzetesen felszámított áfa nélküli összegében történik, ha az áfa levonható.
Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót, ha levonható, akkor ilyen címen állammal szembeni kötelezettséget csökkentő módon (kvázi állammal szembeni követelésként) kell elszámolni, ha tételesen megállapított nem levonható, akkor az eszköz bekerülési értékét növelő tételként a beruházások, illetve készletek eszközök között kell elszámolni. Ha arányosítással megállapított nem levonható, akkor az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szállítói tartozásokkal szemben.
Pénzügyi lízing: A pénzügyi lízing céljára a lízingbeadó által beszerzett személygépkocsikat szintén a vásárlás általános szabályai szerint kell elszámolni és a készletek közé felvenni, mivel azokat a lízingbeadáskor az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekből kivezetni és a teljes futamidő alatt a lízingbevevő könyveiben vannak kimutatva tárgyi eszközként, valamint az értékcsökkenési leírást is a lízingbevevő számolja el. Ezért a pénzügyi lízing céljára beszerzett eszköz a lízingbeadó oldalán tárgyi eszközként nem szerepelhet a könyvekbe. A pénzügyi lízingbe vett személygépkocsit a lízingbe vevőnek a lízingbeadó által számlázott, egyéb számviteli bizonylattal dokumentált ellenérték áfa nélküli összegében kell felvennie a könyvekbe a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízingtartozás számlával szemben, függetlenül attól, hogy az Áfa-tv. értelmében zárt végű vagy nyílt végű pénzügyi lízingről van szó.
Térítés nélküli átadás, ajándék
A térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, illetve többletként fellelt személygépkocsikat piaci értéken kell felvenni a könyvekbe. Ezek az autók a készletek vagy a tárgyi eszközök közé sorolhatók, az egyéb bevételekkel szemben. Ezt követően a bevételt passzív időbeli elhatárolásba kell helyezni, amelyet akkor kell feloldani, amikor a személygépkocsi értékével összefüggésben költség vagy ráfordítás merül fel, például az értékvesztés, a terv szerinti vagy terven felüli leírás miatt.
Saját előállítás
Saját előállítású személygépkocsi esetében az eszköz létrehozása és üzembe helyezése érdekében felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket a beruházások közé kell sorolni, ha a személygépkocsit saját használatra kívánják megtartani. Amennyiben a saját előállítású személygépkocsit értékesítés céljára szánják, akkor annak közvetlen önköltségét a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell a költségek közül átvezetni a saját termelésű készletek közé. Minden további, a bekerülési érték részét képező, más gazdálkodó szervezet által számlázott, vagy jogszabály, illetve hatósági előírás alapján fizetendő (fizetett) tételt, vagy árfolyamjellegű, illetve egyéb különbözetet közvetlenül a beruházások, illetve a saját termelésű készlet számlán kell elszámolni a megfelelő kötelezettség, pénzeszköz vagy eredmény számlával szemben.
A saját előállítású, tárgyi eszközként hasznosítandó személygépkocsi fizetendő áfá-ját a jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékben és időpontban kell elszámolni a kötelezettségek között, a beruházásokkal szemben, ha az nem levonható, illetve az egyéb követeléseken belül megnyitott technikai számlával szemben, ha az áfa levonható, majd a visszaigénylés időpontjában lehet azt levonható áfa-ként elszámolni az említett technikai számlával szemben. A saját termelésű készletek közé felvett személygépkocsi után az értékesítéskor felszámított, fizetendő áfát a kötelezettségek között kell elszámolni a vevőkövetelésekkel szemben.
A tárgyi eszközként hasznosítani kívánt személygépkocsit annak üzembe helyezésekor (aktiválásakor) kell a beruházások számláról a tárgyi eszköz számlára átvezetni.
Bérbevett személygépkocsin végzett beruházás, felújítás
A bérbevett személygépkocsin végzett beruházás vagy felújítás értékét a bérbevevő veszi fel könyveibe beruházásként a kivitelező által számlázott érték, vagy a saját előállítás során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségek összegében, növelve azt a bekerülési érték részét képező további tételek értékével. Az elvégzett beruházás vagy felújítás üzembe helyezését követően átvezeti annak értékét a tárgyi eszközökön belüli járművek számlára és a későbbi értékelések során elszámolja az utána eső terv szerinti, illetve a terven felüli leírásokat. Ha a bérbeadó megtéríti a bérbevevő által kibocsátott számlák alapján a bérlet tárgyát képező eszközön elvégzett beruházás vagy felújítás értékét, akkor annak értékét eleve készletként veszi fel könyveibe a bérbevevő és készletértékesítésként könyveli el a bérbeadó felé történő továbbszámlázáskor. A bérbeadó azt megfizeti részére vagy beszámítja a bérleti díjba.
Osztalékként Kapott Személygépkocsi
Amikor egy részesedési viszonyban lévő vállalkozástól személygépkocsi kerül átadásra osztalékként, a könyvelési folyamat több lépésből áll. Első lépésben a járművet a tulajdonos vagy tag a közgyűlési határozatban meghatározott beszámítási értéken veszi fel a könyvekbe. Ez az érték lehet az előzőleg meghatározott piaci érték vagy egyéb értékelési alapon kialakított összeg. A személygépkocsi ekkor kerül be a készletek vagy tárgyi eszközök közé, attól függően, hogy a vállalkozás hogyan kívánja azt felhasználni.
Ezt követően a kapott eszköz értékét a kötelezettségekkel szemben kell számba venni, amit az osztalékra szóló követelésbe beszámítanak. Ezután a követelést a könyvekből egyidejűleg ki kell vezetni. Amennyiben az eszköz értéke és az osztalék könyv szerinti értéke között különbözet van, azt pénzügyileg rendezni kell a felek között. Az osztalékra szóló követelést előzetesen a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben kell felvenni a könyvekbe.
Apport formájában Kapott Személygépkocsi
Amikor személygépkocsi kerül a tulajdonosoktól vagy tagoktól apportba adásként a vállalkozásba, a létesítő okiratban vagy egyéb jogi dokumentumban rögzített értéken kell azt nyilvántartásba venni. Ez az érték képezi a jármű bekerülési alapját, és a jegyzett tőkével szemben kerül elszámolásra. Ha a cég még nem került cégbírósági bejegyzésre, akkor a kötelezettségekkel szemben kell az apportált eszközt nyilvántartásba venni.
Ebben az esetben a személygépkocsi a készletek vagy tárgyi eszközök közé kerül, függően attól, hogy a vállalkozás milyen céllal kívánja azt felhasználni. Az apportált eszközök esetében fontos szempont, hogy a jogi dokumentációban rögzített értéket kell alapul venni a könyvelés során, és nem a piaci értéket.